A képen Gábor látható Brubeck aláöltözetben, egy komp fedélzetén, hegyes-vizes háttérrel.

Ahol az aszfalt maga az élmény – Magyarország legjobb motoros útvonalai

Ungvári Gábor – @hétköznapimotoros | Brubeck Ambassador



Bevezetés: Miért motoron a legjobb az élet?

Van egy olyan pillanat, amit csak motoron ülők ismernek igazán. Nem az indítás dübörgő hangja, nem a sebességmérő tánca a skálán, és nem is a bukósisak mögül érkező első friss levegő – bár ezek sem utolsók. Az a pillanat, amiről beszélek, sokkal finomabb ennél: amikor egy hegyoldalon kanyargó úton a fák szétnyílnak, és a távolban feltűnik egy gyönyörű panoráma, minden apró falujával, templomtornyával és őszi aranybarna mezejével. Autóban ugyanez csak egy Instagram-fotó. Motoron? Az egy élmény, amit nem tudsz nem érezni.

Magyarország kis ország – ezt szokták mondani. De aki ezt egy térképre pillantva állapítja meg, az csak a kilométereket számolta, az utakat nem. A Zemplén kanyargós erdei ösvényeit, a Mátra hegyoldalain kúszó aszfaltszalagokat, az Őrség szétszórt tanyáit összekötő apró falusi utakat, vagy a Balatonfelvidék szőlővel fedett dombjait – ezeket csak motorral lehet igazán megismerni. Zajjal, illatokkal, menetszéllel és azzal a különleges boldogsággal, hogy éppen te vagy az egyetlen ember a Földön, aki tudja, milyen jó itt lenni.

Évek óta járom ezeket az utakat, és most összeszedtem nektek a legszebb, leghangulatosabb, legemlékezetesebb motoros útvonalakat az ország minden szegletéből. Nem ígérem, hogy mind tökéletes lesz – volt köztük néhány, ahol az útburkolat inkább emlékeztetett egy leszáradt folyómeder aljára, mint európai aszfaltra. De azt ígérem, hogy minden egyes útvonalnak van legalább egy pillanata, amiért megéri elindulni. Szóval: sisakot, kesztyűket fel, és irány az aszfalt.


1. Zemplén – A motorosok Mekkája

Ha valaki megkérdezné, melyik az az egyetlen hely Magyarországon, ahova motorral kötelező elmenni legalább egyszer az életben, habozás nélkül mondanám: Zemplén. A hegység nem a legmagasabb, nem a legvadabb, de valami megmagyarázhatatlan varázslat lakik abban a vidékben, ami a Bodrog és a hegyek között húzódik. Talán a várak, talán a bor, talán az az érzés, hogy itt az idő kicsit másképp telik – lassabban, békésebben és a háttérben a szőlők suttogásával.

Ajánlott útvonal: Pálháza → Gönc → Abaújkér → Erdőbénye → Mád → Tokaj

A zempléni őszi táj – egy motoron töltött nap tökéletes mozzanata.

Pálházától indulva azonnal belecsúszik az ember a Zemplén lelkébe: a keskeny, fák által kísért kanyargós aszfalt mintha szándékosan lassítana le, hogy legyen időd megcsodálni, amit maga körül látsz. A Zempléni Nemzeti Park területén haladva szinte minden kanyarban megnyílik valami – egy dombtető, egy elhagyott szőlőpince, egy 400 éves tölgyfa az út szélén. Gönc a tokaji boros hordók szülővárosa; a Gönci hordó legendájáról érdemes hallani, miközben megállsz egyet a főtéren, és feltöltődsz a friss levegővel.

Abaújkéren keresztül Erdőbényére vezet az út, ahol a hűvös, gyönyörű erdőben kanyargó aszfaltcsík még a legfáradtabb motorost is felüdíti. Erdőbénye egyébként az egyik legrejtettebb és legszebb tokajhegyaljai kisváros – ha ide eljutsz, ne siess el, sétálj egy kicsit a főutcán. Mád és Tokaj sem maradhat ki: a tokaji borvidék szíve ez, ahol minden sarokból ódon pincék mosolyognak rád, és ahol a Tokaj-hegy lábánál megállva érzed, hogy ez az a hely, amiért érdemes volt beindítani a motort reggel hatkor.

A tokaj-hegyaljai táj madártávlatból – szőlők, egy kőbányató és a hegycsúcson magasodó tévétorony, a Zempléni-hegység egyik leglátványosabb panorámája motorosoknak
A Regéci vár romjai a Zempléni-hegységben, amelyet motorral is könnyű megközelíteni

Regéc vára – az egyik legszebb Zempléni kitérő motoron.

A várak tekintetében Boldogkőváralja és Regéc egyaránt megér egy kitérőt. Boldogkő várát már szinte az útról is látod, és ha van kedved gyalog felmenni, lenyűgöző panoráma vár a tetőről – az egész hegység terül el előtted. Regéc vadregényesebb, eldugottabb, és ezért kicsit kalandosabb is. De hát éppen ettől szép a dolog.

Egy apró tipp a Zemplénhez: próbálj meg tavasszal vagy kora ősszel menni. Nyáron zsúfolt, az aszfalt hőségtől puhul, és a turistabuszok kicsit elvesznek a varázslatból. Október elején viszont, amikor a szőlők sárgulnak és a hegyek párába merülnek – az valami egészen különleges.

Érett fehér szőlőfürt egy öreg tőkén a tokaj-hegyaljai szőlőkben, ahol a motoros túra és a borvidék hangulata egymásba olvad

💡 Egy személyes tapasztalat a felszerelésről: A Zemplénben – főleg ha korán indulsz – a reggeli völgyi köd hihetetlenül gyorsan le tud hűteni. Én erre a Brubeck motoros csősál/maszk kollekciót használom a sisak alatt. Nem nyomja az orromat, nem csúszik le, és reggel nyolckor ugyanolyan kényelmes, mint dél körül, amikor a nap már rendesen süt. Apró dolog, de hosszú úton sokat számít.


2. Miskolc–Eger és a Mátra gerince – Ahol az erdő megáll, te meg nem bírod abbahagyni

Ez az útvonal kettős természetű: az első rész felkelti az érdeklődést, a második rész pedig felteszi a pontot az i-re.

Ajánlott útvonal: Miskolc → Eger (erdei szakasz) → Eger → Gyöngyös (Mátrán keresztül)

Motoros úton az észak-magyarországi hegyvidéken, a Bükk és a Mátra között

Az észak-magyarországi hegyvidék Magyarország egyik legszebb motoros terepét rejti.

A Miskolc–Eger szakasz az erdőkön keresztül kétségkívül látványos: a Bükk sűrű lombozata alatt tekergő út igazi motorosélmény. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az útminőség sajnos nem mindig elégíti ki az ember elvárásait. Néhány szakaszon az aszfalt inkább emlékeztet egy felszántott szántóföldre, mint hegyi útra – ezért itt fokozott figyelemmel vezess, és ne számíts tükörsimaságra. Ennek ellenére megéri: az erdők csendje és a Bükk sziklái mesebeli hátteret adnak az útnak.

Eger maga kötelező megálló. A vár, a Minaret, az egri bazilika – ezek mind olyan látványosságok, amiket jó lenne egyszer motorosként is alaposan körbejárni. Azt mondom: parkold le a motort a belváros közelében, vegyél egy tányér marhapörköltet, és csak ülj kicsit a főtéren. Megérdemled.

Onnan pedig jön a Mátra szakasz Egerből Gyöngyösig – és ez az, ahol az egész kirándulás egy másik dimenzióba lép. A Mátrán átvezető út kanyarjai sportosak, az aszfalt többnyire kiváló minőségű, és a kilátás… hát, azt nem lehet szavakba önteni. A Mátra teteje körül kicsit úgy érzed magad, mint aki a világ urává vált.

Az egri vár panorámája, kötelező megállóhely a Miskolc–Mátra motoros útvonalon

Eger, a borvidék és a várostörténelem fővárosa – motorosnak szinte kötelező megálló.

💡 Nyári hőségben a Mátrán: Júliusban és augusztusban a felső szakaszon is lehet meleg, de ahogy beérsz az erdőbe, hirtelen 5–8 fokot eshet a hőmérséklet. Én erre a Brubeck Cooler 2.0 aláöltözettel készülök: lent meleg van, fent hűvös, és az anyag mindkettőt szépen kezeli. Szellős, elvezeti a nedvességet, de mégsem hagy fázni, amikor az erdőben árny borítja az utat. A Sensil Breeze szálak tényleg érezhetően hűsítő hatásúak – ez nem marketingszöveg, ezt komolyan mondom, több tucatnyi nyári túra után.


3. Budapest kapujában – Tokod, Bajót, Bajna, Gyermely és a Gerecse rejtett világ

Ez az útvonal az a típus, amit akkor veszel elő, amikor nincs rá egy egész napos kalandod, de mégis motoron szeretnél lenni, és nem akarod, hogy csak a körút legyen az életképed. Budapesttől alig egy órányi járásra, az Esztergom és Tatabánya közötti Gerecse-hegységben húzódik ez a kis körút, amit kevesen ismernek – de aki egyszer megtette, általában visszajár.

Ajánlott útvonal: Budapest → Tokod → Bajót → Bajna → Héreg → Tarján → Gyermely (és vissza)

A Gerecse-hegység erdős útjai Budapest közelében, ahol szinte egyedül marad az ember a motorjával

A Gerecse erdős útjai Budapest közelében is igazi motoros élményt kínálnak.

A Gerecse szerencsére nem marad ki a legtöbb motoros radar-képéről – itt van csend, van néhány bámulatos kilátópont, és az utak kellően kanyarognak ahhoz, hogy ne unatkozz. Tokodnál az esztergomi bazilika tornya már látszik a távolból – ha van rá időd, érdemes átugorni Esztergomba is, mert a bazilika alatti Dunakanyar-kilátás motorosnak és nem motorosnak egyaránt kötelező.

Bajót kis, csendes falucska, amit érdemes áthajtani és megcsodálni a temploma körüli kilátást. Bajna egy régi kastélypark miatt érdekes – a Sándor–Metternich-kastély romjai igazi időkapszula. Tarján és Gyermely között az út enyhén dombos, szép a panoráma, és a forgalom minimális – ha hétköznap indulsz, szinte egyedül leszel az úton.

Ez az útvonal ideális kapunyitogató: ha valaki most tanul motorozni, vagy éppen egy könnyebb terepet keres elsőnek, ez az aszfalt-kombó remek választás. Ha pedig tapasztaltabb vagy, és csak ki akarsz szellőzni Budapest zsizsegéséből – szintén tökéletes.


4. Bakony – Az örök erdők között

A Bakony az egyik legősibb és legrejtélyesebb hegysége az országnak. Van benne valami súlyos, mély dolog – talán a tölgyek és bükkök kora, talán az a fajta csendes vadság, amit ma már nem sokat találni az ország lapályosabb részein. Motoron a Bakony egy teljesen különleges kaland: az erdei utak néhol annyira összeszűkülnek, hogy szinte barlangszerűen zárják körbe az embert, majd hirtelen megnyílnak, és tárjuk elé egy tisztás vagy egy kis hegyi rét.

Ajánlott útvonal: Zirc → Pápa (és az összekötő kisebb utak)

A Bakony leglenyűgözőbb panorámája a Papod tetőről, Zirc és Pápa között

A Bakony lenyűgöző panorámával várja a motorosokat – különösen Zirc és Pápa között érdemes megállni.

Zirc az első megálló. A cisztercita apátság, amit szinte körülölel a Bakony zöldje, az egyik legszebb épületegyüttes, amit motorral megközelítve valaha láttam. Érdemes belemenni, megnézni a kolostorkertet és az arborétumot – majd onnan továbbhajtani a hegyeken keresztül Pápa felé. Az út kiváló (pedig a Bakonyban általában nem az), az erdők olyan minőségű zöldet kínálnak, amit a képernyőd nem tud visszaadni.

Ha van rá időd, térj le a főútról és keress rá a kisebb bakonyi falvakra – Bakonybél, Csehbánya, Ugod. Ezek a kis helységek olyan csendesen bújnak meg a dombokban, hogy az ember szinte elfelejti, hogy a 21. században jár. Az utak általában jók, a forgalom semmi, és a természet teljes erővel dolgozik azon, hogy el ne akarj menni.

💡 A Bakonyban a hőmérséklet akár 6–8 fokkal is alacsonyabb lehet, mint a síkságon. Én ilyenkor az aláöltözetemen kívül a Brubeck B-Light sportboxereim is bevetésre kerülnek – egész évben, nem csak nyáron. Az anyag ultrakönnyű, pár gramm az egész, de a kényelme nem kicsi: a seamless kialakítás azt jelenti, hogy 8 órányi motorozás után sem érezni, hogy rajta van. Ez akkor válik igazán fontossá, amikor reggeltől estig nyeregben ülsz, és már minden kis dorzsolódás számít.


5. Balaton-felvidék – Szőlők, bazalt kúpok és lemenő nap a tó felett

Ha valamit kötelező motorral megnézni Magyarországon, az a Balaton-felvidék. Nem a Balaton partja – hanem az a kanyargós, szőlők és bazalt kúpok közt tekergő vidék, ami felett a napkelte és a naplemente egyaránt olyan, mint egy festmény, amelyet valami tehetséges alkotó festett el éppen akkor, amikor a legjobb formájában volt.

Négy motoros a motorjaik mellett egy balatonfelvidéki dombon, a háttérben a Balaton teljes panorámájával – ilyen kilátásért érdemes felkanyarodni a hegyoldalra

Ajánlott útvonalak:

  • Gyulakeszi → Zánka (Balatonra néző panorámával)
  • Mencshely → Dörgicse → Pécsely (belső, csendesebb hegyoldalak)
Dörgicse és a Balaton-felvidék jellegzetes dombjainak látványa, ahol minden kanyar után új panoráma nyílik

Dörgicse és a Balaton-felvidék – ahol minden kanyar után egy új panoráma vár.

A Gyulakeszi–Zánka szakasz rövid, de emlékezetes. Gyulakeszi szőlőhegyei felett a kilátás a Balatonra olyan, hogy az ember megáll és csak néz. Zánka felé hajtva a szerpentin kicsit izgalmasabb, de tökéletesen vezethető – ez az a típusú út, amit motorosok általában másodszorra, harmadszorra is szívesen mennek meg, mert mindig más a fény, más a szag, más az érzés.

A Mencshely–Dörgicse–Pécsely háromszög már egy fokkal csendesebb és vadabb. Ez a Balaton-felvidék belső, kevésbé turisztikus arca: apró falvak, elvadult templomromok, hosszú szőlősorok. Dörgicsén az elhagyott középkori templomrom az út mentén található – érdemes megállni és megnézni, mert olyan típusú helyszín, amelyet autóból szinte soha senki nem vesz észre.

Naplemente a Balaton-felvidék jellegzetes bazalt kúpjai között, szőlőkkel és rétekkel tarkított tájban – madártávlatból nézve az egyik legszebb motoros úticél Magyarországon

A Balaton-felvidék hegyoldalairól nyíló panoráma motorosok számára is páratlan élmény.

A Balatonfelvidéki kör ideálisan párosítható egy kis gasztrokalanddal is: a Badacsony-vidéki borok – olaszrizling, kéknyelű – annyira jellemzők erre a tájra, hogy szinte az útburkolatból is bor szaglik. Természetesen motorosként a kóstoló csak szimbolikus lehet – de a hangulat kedvéért megéri egy pince előtti parkolóban megállni, és beleszagolni a levegőbe.

Klasszikus BMW motor szőlőtőkék között a Balaton-felvidéken, a bazalt kúpok fölé leszálló napnyugtával a háttérben – a motorozás és a táj találkozásának tökéletes pillanata

6. Őrség – Ahol az idő lassabban jár

Az Őrség az az ország, ahol az ember nem akar sehova érkezni – csak menni. Ez nem metafora: az Őrség-vidék lapos, laza domborzatú, szétszórt tanyáit összekötő kis utak olyanok, mint valaki saját belső ritmusa. Nem sietnek, nem versengenek a figyelmedért, csak kanyarognak erdőkön, patakpartokon és virágos réteken keresztül, és közben megtesznek mindent, hogy soha ne akarj leállni.

Ajánlott modus operandi: Őriszentpéter alapállomás, majd bármilyen irányban!

Az Őrség Őriszentpéter körüli tája, ahol a csendes erdei utak igazi motoros élményt kínálnak

Őriszentpéter és az Őrség – ahol a lassítás igazi luxus.

Az Őrség ereje a kiszámíthatatlanságában van. Nincsen egyetlen kitüntetett út, amit mindenképpen meg kellene tenni – inkább az a felfedezős hozzáállás illik hozzá, hogy belépsz Őriszentpéterről az első erdei útra, amit találsz, és megnézed, hova vezet. Valószínűleg egy kis faluhoz, ahol van egy helyi kovács, egy méhész vagy éppen egy fazekas, pl Szentgyörgyvölgy településen Csótár Rezső bácsi, aki kirobbanó életvidámsággal köszönt minden látogatót és nála lehetőség van kipróbálni a mesterséget mert azonnal a látogató nyakába akasztja a kötényt és tereli a korong mellé.

Az Őrség Nemzeti Park területén belül is járhattok az utakon – csak tartsuk tiszteletben a természetvédelmi területeket, és ne menjünk le aszfaltról ott, ahol nem szabad. A fák itt más méretűek, a levegő más súlyú, és ha szerencséd van, reggel a köd olyan vastagon ül a réteken, hogy szinte tapintható.

Egyik kedvencem innen: Szalafő, a népi műemlékegyüttes. Az Ó-faluban megmaradt csűrös-talpas-pajta építmények a népi építészet csúcsai – és motorosként te vagy az egyetlen, aki elhiszi, hogy ezeket valóban rendes emberek lakták. Jutalomból onnan ráállhatsz az Őriszentpéterbe visszavezető útra, ami enyhe emelkedőin és rövid kanyarjain keresztül ideális lezárása egy Őrség-napnak.

💡 Az Őrségben – különösen tavasszal és ősszel – a völgyekben akár 12–15 fokkal is hidegebb lehet, mint a közelben. Ilyenkor a Brubeck aláöltözetek valódi értéküket mutatják: egy jó technikai aláöltözet az első védelmi vonal a kihűlés ellen. Én általában a Cooler 2.0 sorozatot kombinálom egy vékony fleece-szel, és így a legvadabb hőmérséklet-ingadozásokon is kényelmes maradok.


7. Mecsek, Orfű, Abaliget és a Villányi borvidék – Délen más a nap

Dél-Magyarország motoros szemmel egy egészen más világ, mint az északi hegyvidék. A Mecsek nem hasonlít a Mátrára, Villány nem hasonlít Tokajra – de az eltérés nem hiány, hanem karakter. A déli vidék alacsonyabb, melegebb, színesebb, és az aszfaltok közt ott lebeg valami mediterrán hangulat, amit máshol nem találni az országban.

Ajánlott útvonal: Orfű → Abaliget → Pécs → Villány

Motorosok haladnak a Mecsek erdős útjain Abaliget és Orfű között

A Mecsek aszfaltjai motorosokat vonzanak – különösen Orfű és Abaliget között.

Orfű maga egy kis csoda: a mesterséges tavak, az erdős partok és a túrás lehetőségei miatt egyre népszerűbb célpont – de motorosként az odavezető út maga is az élmény egyik fele. Az Orfűre vezető erdei szerpentinen nehéz nem elmosolyodni: a Mecsek bükkösei és fenyvesei közötti szerpentin kellő kanyarszámmal bír ahhoz, hogy testhezálló legyen, de nem annyira durva, hogy ne lehessen lazán élvezni.

Abaliget szomszédos, de más hangulatú: a denevéres-cseppkőves barlangja a gyerekek kedvence, de a felette emelkedő Mecsek-oldal motorosoknak is kínál néhány szép kilátópontot. A Pécsre bevezető út szintén megér egy figyelmet: a város panorámája alulról, a Mecsek lábától nézve szép képet mutat.

A Villányi borvidék szőlőkkel borított dombjai, amelyek Pécstől délre motoros kirándulással is felfedezhetők

A Villányi borvidék motoros szemmel: szőlők, dombok és mediterrán hangulat.

Pécs után irány dél: Villány. A Villányi borvidék dombjai más struktúrájúak, mint a Tokaj-hegyalja szőlői – alacsonyabb, lágyabb hullámok, és az egész vidéken van valami borsos, mediterrán illat, amit nem lehet félreismerni. A Villányba vezető út Pécstől kifelé egy darabig főút, de aztán le lehet térni kisebb, forgalommentesebb utakra – és ott már tényleg csak te és a szőlők lesznek.

Villányban egy bortúra sajnos motorosnak nem javasolt (értsd: kóstolásban nem veszünk részt motorozás előtt). De a pincéknél sétálni, a falut körbejárni és a pormentes utakon lassan kocogni a naplementébe – ezt igen. Egy jó ebéd a Villányi-hegyen, pár fotó a szőlők között, és hazafelé menet a Pécs-körüli dombok mentén – ez az a nap, amit érdemes megcsinálni legalább egyszer évente.

💡 A déli meleghez: Nyáron Villányban és Pécs környékén 35–38 fokos hőség is előfordul, és a motoros ruha alatt az ember hamar megizzad. Én ilyenkor a Brubeck Cooler 2.0 motoros aláöltözet felsőt veszem fel közvetlenül a bőrömre, és meglepő, de tényleg kevésbé érzem a meleget. A Sensil Breeze szálak nem márka-hype: valóban van egy hűvösítő érzet, amit az első percektől érezni. A sisak alá pedig a Cooler uniszex motoros maszk kerül – könnyű, vékony, nem nyomja a sisakbélést.


Gábor csatornájáról – Hétköznapimotoros a YouTube-on

Ha ezek az útvonalak felkeltették az érdeklődésed, de szeretnél előbb belelátni, milyen is ténylegesen motorozni ezeken a helyeken – nézz be a YouTube-csatornámra!

Én egy átlagos hétköznapi motoros vagyok: dolgozom, van életem, de amikor csak lehet, nyeregbe szállok – és ezt mutatom meg nektek. Valódi utakat, valódi élményeket, valódi problémákat (és azok megoldásait). Ha az autópálya-motorozás helyett inkább az érdekli, mit látsz a kanyar másik oldalán, akkor jó helyen jársz.

👉 YouTube: Hétköznapimotoros – Ungvári Gábor


Gyakori kérdések – Öltözködés motorozáshoz: Gábor véleménye

Ezt a részt sokszor kérdezitek, úgyhogy végre összeszedtem egy kicsit rendszeresebben. Nem a tankönyvi version, hanem az, amit én tényleg tapasztaltam évek alatt – a brubecksport.hu termékeivel kombinálva.

❓ Miért fontos az aláöltözet motorozáshoz?

Sokan kihagyják az aláöltözetet, mert úgy gondolják: ott van a motoros dzseki, az megvéd mindentől. Ez részben igaz – de az aláöltözet egy teljesen más feladatot lát el. Amíg a dzseki a fizikai védelmet és a szél elleni pajzsot adja, az aláöltözet az izzadságot vezeti el a bőrödről, szabályozza a hőérzetet, és megakadályozza a dörzsölődést a ruha és a bőr között. Hosszú úton ez a különbség hatalmas: egy jó technikai aláöltözet nélkül 4–5 óra után a legjobb dzseki is kényelmetlenné válik.
Én a Brubeck Cooler 2.0 alsót és felsőt egyszerre hordom nyáron – a kétrétegű seamless szerkezet azt jelenti, hogy minimális dörzsölődéssel, maximális szellőzéssel vészeled át a kánikulát. Nem olcsó mulatság, de az az igazság, hogy az első háromhónapos szezont követően már nem akarod nélküle csinálni.

❓ Milyen maszkot érdemes hordani sisak alatt?

A sisak alatti maszk az egyik leggyakrabban felvett felszerelés-darab. Sokan nem hordják nyáron, mert azt gondolják, „még melegebb lesz tőle” – de ez tévhit. A megfelelő motoros maszk vékony, légáteresztő, és pont azért viseled, hogy a bukósisak belseje ne izzadjon tele – ami hosszú úton nemcsak kényelmetlen, hanem higiéniai szempontból is aggályos.
A Brubeck Cooler motoros maszk a nyári verziók egyik legjobb darabja: a Sensil Breeze szálaknak köszönhetően tényleg hűvösebb, mint maszk nélkül. A Brubeck uniszex motoros maszk fekete változata pedig az egész éves opció – ezüstionos antibakteriális réteggel, ami sokat segít, hogy a hosszabb túrák után ne kelljen azonnal mosni. Én mindkettőt megérem – Zemplén-ősszel az utóbbit, nyári Balatonfelvidéken az előbbit.

❓ Kell-e motoros fehérnemű? Nem elég a normál boxeralsó?

Rövid válasz: ha csak a városban kocogsz, talán elmegy a normál is. Ha viszont 6–8 órás napokat csinálsz nyeregben, a rendes pamut boxeralsó egy idő után olyan érzést kelt, mintha tüskés mézgát viselnél. Sőt, a bőr irritálódik, hólyag keletkezhet, és az út végére már nem a táj szépségére gondolsz, hanem arra, mikor léphetsz le a motorról.
A Brubeck B-Light sportboxer egy olyan darab, amit azóta veszek fel minden motorozáshoz, amióta megismertem. 117 g/m², seamless, gyorsan szárad, nem csúszik, nem gyűrődik. Azt mondanám: megvan az a 4–5 szett, amit rotálok a szezonban, és nem megyek nélküle sehova hosszabb útra. Ajánlom nőknek is: van B-Light női változat is.

❓ Mi a helyzet a zoknikkal motorozásnál?

Ezt a kérdést évekig nem vettem komolyan. “Zokni az zokni” volt az álláspont, egészen addig, amíg egy hosszabb túra után a bokám valósággal fájt a dörzsölés miatt. Azóta tudom, hogy motoros zokni nem luxus – különösen akkor nem, ha motoros csizmát viselsz, ami jó esetben kemény bőrből és kemény talpból épül fel.
A T-Active webshop motoros zokni kollekcióját teszteltem a szezonban, és meg kell mondanom: nem hogy jobb, hanem más minőségű élmény motoros zoknikkal menni. Párnázott bokavédő, seamless kialakítás, nedvességelvezető anyag – ezek mind együtt dolgoznak azért, hogy a csizma alatt a lábad is kényelmes legyen. Ha egy napig motorozol, talán megúszod anélkül is. Ha egy hétig – ne kockáztass.

❓ Nyáron nincs szükség aláöltözetre, elég a könnyű póló, nem?

Ez a leggyakrabban elkövetett hiba. Nyáron könnyű pólóban ülnek motoron, mert “úgyis meleg van” – de a motoros dzseki alatt egy sima pamutpóló felszívja az izzadságot, abba átitatja magát, és ott marad nedvesen egész nap. Ez nem csak kényelmetlen – kihűlés veszélyét is rejti, ha például egy sötétebb erdős szakaszon hirtelen 10 fokot esik a hő.
A technikai aláöltözet (mint a Cooler 2.0) ezzel szemben elvezeti a nedvességet, szárazon tartja a bőrt, és hűvösebb érzetet biztosít akkor is, amikor a hőmérő 35 fokot mutat. Tegyél egy próbát: egy napig rendes motoros aláöltözetben, egy napig pamutpólóban, ugyanolyan körülmények között. Az eredmény meggyőz mindenkit.

❓ Mennyire fontos az öltözék rétegezése?

Magyarország éghajlatán a rétegezés elengedhetetlen. Reggel nyolckor 14 fok lehet, délben 30, este hatra megint 16. Egy motoros nem tudja az összes rétegét cipelni a hátizsákban – ezért a technikai aláöltözet az alap, ami minden hőmérséklet-tartományban elfogadható alapréteget biztosít. Erre jön egy esetleges fleece vagy vékony softshell, majd a motoros dzseki. Ez a három réteg szinte bármit megold.
A Brubeck aláöltözetei (Cooler 2.0 nyáron, esetleg a vastagabb Thermo sorozat télen) az első réteg szerepét töltik be – és azt tapasztalom, hogy ha ez a réteg jó, minden más könnyebbé válik. Nem kell annyit veszekedni a hőérzettel, és tud az ember arra figyelni, ami igazán fontos: az útra.


 Gábor, a Hétköznapimotoros 🏍️

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük